Szabadulás a felhőóriásoktól — 1. rész

Az Internet hihetetlen módon átalakította a világot, milliárdokat kapcsolt össze, elősegítette az innovációt, és az információt minden eddiginél elérhetőbbé tette. Azonban ahogy az Internet fejlődött, úgy nőttek a problémái is.

Az Internet korai napjai

Az Internettel való első találkozásom 1995-re nyúlik vissza, amikor elkezdtem az egyetemet. Akkoriban más világ volt. Azt gondolhatnád, hogy a “Decentralizált Internet” gondolata új, de nem az. A híreket egy elosztott platformon olvastuk, amelyet Usenet-nek hívtak, és emberekkel csevegünk a világ minden tájáról IRC-n keresztül.

A mai Internet azonban messze van attól a nyitott, decentralizált tértől, ami valaha volt. Most néhány nagy vállalat uralja, adatvédelmi aggályok sújtják, és egyre növekvő egyenlőtlenségek jellemzik a hozzáférésben és szabadságban. Fedezzük fel a modern Internet néhány kulcsfontosságú problémáját.

A hatalom központosítása

Az egyik legnagyobb probléma az irányítás koncentrálódása néhány technológiai óriás kezében, amelyeket gyakran Big Tech-nek neveznek. Olyan cégek, mint a Google, Facebook, Amazon és Microsoft uralják az online tér nagy részét. Hatalmas mennyiségű felhasználói adatot irányítanak, befolyásolják a keresési eredményeket, és platformjaikon keresztül még a közvéleményt is alakítják.

Ez a központosítás “fallal körülvett kert” hatást hoz létre. A felhasználók be vannak zárva olyan ökoszisztémákba, amelyeket nehéz elhagyni. Például, ha mélyen integrálódtál a Google szolgáltatásaiba — Gmailt, Google Drive-ot és Google Photos-t használsz —, nehéz alternatívákra váltani a digitális életed jelentős megzavarása nélkül. Ez a verseny és innováció hiányához vezet. A kisebb cégek nehezen versenyeznek ezekkel a technológiai monopóliumokkal.

Adatvédelem és megfigyelés

A modern Internet adatokon élősködik — konkrétan felhasználói adatokon. A legtöbb online szolgáltatás, amit használunk, ingyenes, de valójában személyes adatainkkal fizetünk értük. A közösségi média platformok, keresőmotorok és alkalmazások adatokat gyűjtenek mindenről, amit teszünk. A böngészési szokásainktól a tartózkodási helyünkig, sőt a privát beszélgetéseinkig. Ez az állandó megfigyelés a magánélet hiányát eredményezi.

“Azt állítani, hogy nem érdekel a magánélethez való jog, mert nincs takargatnivalód, nem különbözik attól, hogy azt mondod, nem érdekel a szólásszabadság, mert nincs mondanivalód”

— Edward Snowden —

Az adataidat részletes profilok készítésére használják, amelyeket aztán hirdetőknek adnak el, vagy az online látott tartalom manipulálására használnak. A célzott hirdetéseket, ajánlott videókat és személyre szabott hírfolyamokat mind ez az adatgyűjtés alakítja. A hirdetésen túl kormányok és vállalatok is felhasználták ezeket az információkat megfigyelési célokra.

Cenzúra

A központosított irányítás magával hozza a cenzúra kockázatát. Kormányok és vállalatok dönthetik el, milyen információk érhetők el és mi kerül eltávolításra. Egyes országok szigorú irányítást vezetnek be az Internet felett, blokkolva bizonyos weboldalakhoz való hozzáférést, korlátozva a véleménynyilvánítás szabadságát.

“Amikor az igazságot csend váltja fel, a csend hazugság.”

— Jevgenyij Jevtusenko —

Még a nyitottabb hozzáféréssel rendelkező országokban is hasonló hatással lehetnek az algoritmusok, amelyek szabályozzák, mit látunk a Facebookon vagy YouTube-on. Ezek az algoritmusok az elköteleződést helyezik előtérbe. Gyakran olyan tartalmakat népszerűsítenek, amelyek bizonyos érdekekhez vagy politikai nézetekhez illeszkednek, miközben elnyomják az alternatív nézőpontokat. Ez “szűrőbuborékokat” hozhat létre, ahol a felhasználók csak olyan tartalmakat látnak, amelyek megerősítik meglévő hiteiket.

Ingyen pénz

A hirdetésalapú modell a kattintásokra és megtekintésekre helyezte a hangsúlyt, az elköteleződést a minőségi tartalom elé helyezve. Sok weboldal a lehető legtöbb felhasználó vonzására épül. Gyakran használnak kattintásvadász címsorokat, szenzációs tartalmat vagy ellentmondásos bejegyzéseket. A legszélsőségesebb vagy érzelmileg leginkább feltöltött tartalom kapja a legtöbb figyelmet, míg az átgondolt, jól kutatott tartalom gyakran figyelmen kívül marad.

Ezenkívül a hirdetések lelassítják a weboldalakat és elárasztják online élményünket. Egyes hirdetések akár károsak is lehetnek, rosszindulatú szoftvereket vagy nyomkövető programokat tartalmazva. Ez az Internet agresszív pénzzé tételére irányuló megközelítés arra is ösztönzi a vállalatokat, hogy még több adatot gyűjtsenek még célzottabb hirdetések kiszolgálásához.

Következtetés

A modern Internet erőteljes eszköz, de egyre hibásabbá válik. Az olyan problémák, mint a központosított irányítás, az adatvédelmi incidensek és a cenzúra azt mutatják, hogy változásra van szükség. A decentralizált platformok és a nyílt forráskódú technológiák lépések a helyes irányba.

Az Internetet eredetileg szabad és nyílt térnek tervezték az információ megosztására. Ennek a víziónak a védelme érdekében újra kell gondolnunk, hogyan működik a web.

“Nem tudjuk megoldani a problémáinkat azzal a gondolkodásmóddal, amellyel létrehoztuk őket.”

— Albert Einstein —

A következő cikkben egy innovatív megoldást fedezek fel ezekre a kihívásokra — a Cloudillo Kollaborációs Platformot. Ez a decentralizált, felhasználói tulajdonú platform célja, hogy visszaadja az adatvédelmet, az adatok feletti irányítást és a szabadságot az online együttműködésnek.